Orin
A kismedencei gyulladásnak nevezzük a méhnyak (gennyes-nyákos méhnyak-gyulladás), a méh (méhnyálkahártya-gyulladás), a petevezetők (petevezető-gyulladás) illetve a petefészkek (petefészek-gyulladás) fertőzését. Az Egyesült Államokban a kismedencei gyulladás a meddőség leggyakoribb megelőzhető oka. A kismedencei gyulladásban szenvedő nők mintegy egy ötödénél meddőség, egyharmadánál pedig kiújuló fertőzés alakul ki.
A kismedencei gyulladás általában szexuálisan aktív nőkben jelentkezik. Ritkán érinti az első menstruáció előtt álló leányokat, a terhes nőket illetve a menopauza után lévő nőket. Fokozott a kockázat a 24 évnél fiatalabbak között, illetve azokban, akik nem használnak óvszert, vagy pesszáriumot, akiknek sok nemi partnere, nemi úton terjedő betegsége vagy bakteriális hüvelygyulladása van, vagy akik méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD) használnak.
A fertőzést általában - főleg a közösülés során - a hüvelybe jutott baktériumok okozzák. A kismedencei gyulladást rendszerint a nemi úton terjedő betegségek közül a gonorrhoeát (Neisserisa gonorrhoeae), vagy a klamídia (Chlamydia trachomatis) fertőzést kiváltó baktériumok okozzák. A baktériumok hüvelyöblítés, ritkábban szülés, vetélés vagy orvosi beavatkozás, például méhkaparás során is bejuthatnak a hüvelybe.
A kismedencei gyulladás típusosan a méhnyakon és a méhben kezdődik. Általában mindkét petevezető fertőzött, bár a tünetek az egyik oldalon rosszabbak lehetnek. A súlyos gyulladást leszámítva a petefészkek általában nem fertőzöttek.
A kismedencei gyulladás tünetei általában ciklusosan, a menstruációs vérzés vége felé vagy néhány nappal utána jelentkeznek. Számos nőben az első tünet a hőemelkedés, enyhe vagy mérsékelt hasi fájdalommal (gyakran görcsöléssel), rendszertelen hüvelyi vérzéssel és kellemetlen szagú hüvelyfolyással. A fertőzés terjedésével az alhasi fájdalom egyre súlyosabb lesz, és hányinger, hányás társulhat hozzá. Később a láz felmehet, a váladék gyakran gennyszerűvé és zöldessárgává válik. A chlamydia fertőzés azonban nem feltétlenül okoz folyást, vagy más észlelhető tünetet.
A fertőzött petevezetők néha elzáródnak. A lezárt petevezetők a bennük rekedt folyadék miatt megduzzadnak. Ha a fertőzést nem kezelik, az alhasi fájdalom állandósulhat, és rendszertelen vérzés jelentkezik. A fertőzés átterjedhet a szomszédos szervekre, például a hasüreget borító és a hasűri szerveket fedő hártyára (hashártya-gyulladást okozva) is. A hashártyagyulladás az egész hasüregben hirtelen megjelenő, erős fájdalmat okoz.
Ha a petevezető gyulladása gonorrhoea vagy klamidia következménye, ráterjedhet a máj körüli szövetekre is. Az ilyen fertőzés a hasüreg jobb felső részén okoz fájdalmat, amelyet ilyenkor az epehólyag betegségétől vagy epekőtől kell elkülöníteni. Ezt a szövődményt Fitz-Hugh-Curtis szindrómának nevezik.
A fertőzött petevezetőjű nők 15%-ában a petevezetőkben vagy a petefészkekben gennygyülem (tályog) alakul ki. Előfordul, hogy a tályog néha megnyílik, és a genny a hasüregbe ömlik (hashártya-gyulladást okozva). A repedés heves alhasi fájdalmat okoz, amelyet röviddel utána hányinger, hányás és igen alacsony vérnyomás (sokk) követ. Ha a fertőzés bejut a véráramba (ezt az állapotot vérmérgezésnek nevezik), az akár halálos is lehet.
A kismedencei gyulladás gyakran termel gennyszerű folyadékot, amely a nemi szerveken vagy a hasüregi szerveken hegesedéshez, és kóros hegszövet (összenövések) képződéséhez vezet. A következmény meddőség lehet. Minél hosszabb és súlyosabb a fertőzés, és minél gyakrabban újul ki, annál nagyobb a meddőség és más szövődmények kockázata. A kockázat minden egyes fertőzéssel egyre nő.
Azoknak a nőknek, akikben kismedencei gyulladás alakult ki, 6-10-szer nagyobb az esélyük kürtterhességre (amikor a magzat a petevezetőben növekszik a méh helyett). Ez a típusú terhesség veszélyezteti az anya életét, és a magzat nem menthető meg.
A nő egészségének és fogamzóképességének fenntartásában alapvető fontosságú a kismedencei gyulladás megelőzése. A fertőzés megelőzésének legjobb módja a nemi élettől való tartózkodás. Ha azonban a nőnek csak egy nemi partnere van, és egyiküknek sincs nemi úton terjedő betegsége, a kismedencei gyulladás kockázata nagyon alacsony. A hüvelyöblítések mellőzése is hasznos.
A fogamzásgátló módszerek közül a mechanikai eszközök (pl. az óvszer) és a spermicidek (pl. hüvelyhab) használata mechanikai eszközzel, segíti a kismedencei gyulladás megelőzését.
Az orvos főként a fájdalom súlyosságára, és elhelyezkedésére alapozva állítja fel a kórismét. Többféle fizikális, köztük kismedencei vizsgálatot is végez. Általában mintát vesz a méhnyakból, azt megvizsgálja, és annak alapján eldönti, hogy fennáll-e gonorrhoea vagy klamidia fertőzés. A diagnózis megerősítésében más tünetek és laboratóriumi vizsgálatok is segítenek. A fehérvérsejt szám általában magas. Végezhető kismedencei ultrahang vizsgálat is. Ha a diagnózis még nem biztos vagy a beteg nem reagál a kezelésre, az orvos a köldök alatt ejtett kis metszésen át bevezet egy vizsgáló csövet (laparoszkóp), hogy a hasüreget áttekintse.
Az antibiotikus kezelést a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Általában két különböző antibiotikumot alkalmaznak, mely így számos kórokozó ellen hatékonyak. A legtöbb nőt otthon kezelik. Ha azonban a fertőzés 48 órán belül nem javul, a tünetek súlyosak, a nő terhes vagy tályog alakult ki, rendszerint kórházi felvétel szükséges.
Ha a tályog az antibiotikum kezelés ellenére sem gyógyul, felmerül a műtét szükségessége. A megrepedt tályog azonnali műtétet igényel.
Amíg tart az antibiotikum terápia, és az orvos nem igazolja, hogy a fertőzés teljesen meggyógyult, a nőnek még tünetmentes esetben is tartózkodnia kell a nemi élettől. Minden partnert vizsgálni és kezelni kell, akivel a nőnek a közelmúltban volt szexuális kapcsolata. Minél hamarabb ismerik fel és kezelik a kismedencei gyulladást, annál valószínűbb a teljes gyógyulás.
Kezelés Ulticare-al
Leírás:
A máneses tér gyógyító és gyulladáscsökkentő hatását használjuk, fájdalmak esetén pedig a fájdalomcsillapító hatást. A gyulladás rendszeres visszatérése esetén ajánljuk prevencióként is.
Ajánlott programok:
Erős fájdalmak esetén használja az erősebb fájdalomcsillapító hatású P2-es programot, majd folytassa a gyógyítási folyamatot a P1-es programmal addig amíg a gyulladás meg nem szűnik. Megelőzésképpen használja a P1-es programot, a P3-as használata esetén az ajánlott frekvencia 12-25 Hz.
Ajánlott napi kezelésszám:
2-3-szor naponta
Meddig kezeljük magunkat az Ulticare-al?
Amíg a gyulladás meg nem szűnik, utána prevencióként 1-szer naponta.