A fekélybetegség a nyálkahártya hiányához vezető károsodás, amely a gyomorfal nyálkahártyájának mélyebb rétegét, az izomréteget is érinti. De: a fekély az egész szervezetet érintő kóros folyamat végeredménye. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egyes kivételektől eltekintve (keringési zavarok stb.) a gyomorban termelődő sósav és a fehérjebontó enzim, a pepszin nélkül nincs fekély, de több tényező kölcsönhatására van szükség ahhoz, hogy kifejlődjön a nyálkahártya károsodása.
A tényezőket két csoportra oszthatjuk, úgymint károsító és védő faktorok. Ezek egyensúlyzavara játszik szerepet a fekély kialakulásában. A károsító hatások közé soroljuk a gyomorban termelődő sósavat és egy pepszin nevű enzimet, amely a gyomornyálkahártyát képes a sav jelenlétében megemészteni, különösen akkor, ha a gyomorban termelődő és a nyálkahártyát védő nyák mennyisége csökken, vagy a gyomor nem tud kellőképpen kiürülni és pang a savas gyomortartalom. De károsítják a nyálkahártyát bizonyos gyógyszerek, keringési elégtelenség esetén a gyomor vérellátásának zavara, pszichés hatások stb. Újabban tudjuk, hogy egy bizonyos baktérium is képes megtelepedni a savas gyomorban, és fekélyt idéz elő. Ezzel szemben állnak a védőfaktorok, mint a normális nyákelválasztás, a szabályos gyomormozgás és bizonyos hormonok, amelyek szabályozzák a savelválasztást.
Az emocionális tényezők a fekély létrejöttében nemigen vitathatók, hisz jól tudjuk, hogy izgalmak, gondok, nagyobb munkahelyi megterhelés, fokozott felelősségérzet a fekélybetegség aktiválódását eredményezheti. Úgy tűnik, hogy a hirtelen, nagy pszichés megterhelés inkább a heveny fekélyek kialakulását eredményezi, és többnyire jelentős szövődményekkel - mint vérzés, gyomorfal-átlyukadás - társul. A folyamatosan ható pszichés behatások pedig sokkal inkább a krónikus fekély kialakulásában játszanak szerepet. Egyesek szerint az emberekkel való érintkezés zavara, étrendi terhelés, vitaminhiány vagy az álmatlanság, kimerültség stb. elősegítő tényezőként szerepelhetnek. Mégis azt mondhatjuk, hogy ezeket a tényezőket mint a fekélyek kialakulásának csupán egyik faktorát tekinthetjük.
Újabban a sav által kiváltott betegségek kialakulásában igen jelentős szerepet tulajdonítunk egy baktériumnak, a Helicobacter pylorinak, amelynek jelentőségével annak gyakorisága és fekélyhez vezető hatása miatt külön is kell foglalkoznunk. A H. pylori pálca alakú baktérium, amelynek nyúlványai vannak Elsődlegesen a gyomor alsó, ún. antrum részében fordul elő, a nyálkahártyába beágyazódva. Az igen savas környezet az egyéb baktériumok nagy részét általában elpusztítja, de a H. pylori - egy bizonyos enzimje által - igen jól megél a savas környezetben.
Nagyszámú emésztőszervi megbetegedés okozója, és az egészséges lakosságban is igen elterjedt. A leggyakoribb krónikus fertőzés okozója, s szoros kapcsolatban van az életkörülményekkel és az életkorral. A fejlett országokban a lakosságban 30 éves kor alatt 10%, 60 év fölött 60% körüli az elterjedtsége. Előfordulási gyakorisága különböző az egyes betegségekben, de 90% azoknál a betegeknél, akiknek nyombélfekélyük, és 70%, akiknek gyomorfekélyük van. Így egyértelműen elfogadott, hogy a legtöbb gyomornyálkahártya-károsodásban és a fekélybetegségben oki tényezőként szerepel, sőt nem kétséges az sem, hogy a gyomorrák előfordulási gyakorisága és a baktériummal való fertőzöttség szoros kapcsolatban van.
KEZELÉS: ULTICARE-AL
LEÍRÁS:
Kihasználjuk a fájdalomcsillapító és spazmolitikus hatását a mágneses térnek.
Ajánlott programok:
Ajánlott kezelés P1.-es program a tünetek megszünéséig. Fájdalmak esetén a P2. Prevencióként a P1.-et használjuk. A P3.-as programnál az ajánlott frekvenciák 15-25 Hz.-ig.
Ajánlott napi kezelésszám:
2-3-szor naponta.
Meddig kezeljük magunkat az Ulticare-al?
Fájdalmak megszünéséig, majd prevencióként naponta.
