Orin
A deréktáji fájdalom nagyon gyakori: öt ember közül négyben valamikor az élet folyamán előfordul. A 19 és 45 év közötti korosztály betegségei között vezető helyen áll, és a munkából kiesett napok számát tekintve ez az ok (a megfázás után) a második helyet foglalja el a 45 évesnél fiatalabb emberek körében. Gyakorisága az életkorral nő. A 60 évesnél idősebbek fele panaszkodik időnként deréktáji fájdalomra. A kórkép éves kezelési költségei meghaladják a 80 milliárd amerikai dollárt, és a derékfájdalom következtében beálló munkaképesség-csökkenés biztosítási költsége 8 milliárd dollár fölött van. Ezek miatt, bár a deréktáji fájdalom hátterében ritkán áll életet veszélyeztető betegség, a kórkép jelentős egészségügyi problémát jelent.
A gerincoszlop belsejében helyezkedik el a gerincvelő. A gerincvelő lefutása mentén erednek a gerincvelői idegek, melyek a csigolyák közti réseken kibújva a szervezetet behálózó idegekben folytatódnak. A gerincvelői idegek közvetlenül a gerincvelő mellett gyökökkel erednek. A helyzetükből adódóan a gerinc sérülésekor ezek a gyökök összenyomódhatnak, ami fájdalommal jár.
A gerinc ágyéki (lumbális) szakasza 5 csigolyából áll. A mellkast a medencével és a lábakkal összekötve a fordulást, hajlást teszi lehetővé. Emellett az álláshoz, járáshoz és az emeléshez biztosítja a szükséges erőt. Ennél fogva a derék majdnem minden hétköznapi tevékenységben szerepet játszik, és a deréktáji fájdalom számos tevékenységet korlátozva rontja az életminőséget.
A deréktáji fájdalom hátterében számos ok állhat, azonban gyakran ez nem határozható meg.
A leggyakoribb okok egyike az izmok és szalagok feszülése, húzódása. Ez lehet emelés, testedzés vagy olyan mozdulat következménye, mely az illetőt váratlanul éri (például elesés során vagy autóbalesetben). Az erősítő torna következtében létrejövő deréktáji fájdalmat esetenként "súlyemelő derék"-nek (ágyéki húzódás) hívják. Ez nemcsak akkor következhet be, ha az ember súlyt emel fel, hanem akkor is, ha valaki az amerikai futballban az ellenfél csatárát meglöki; kosárlabdában a visszapattanó labdát elkapva hirtelen megfordul, hogy a labdát pattogtatva fusson tovább; vagy csak meglendíti a baseball-, esetleg a golfütőt. A derék sérülése könnyebben alakul ki rossz kondíció esetén, amikor a gerincet tartó izmok meggyengültek. Szerepet játszik még a rossz testtartás, a helytelen emelési technika, az elhízottság és a fáradtság is.
Artrózisban (degeneratív ízületi elváltozásban) a csigolyákat borító és védő porc károsodása figyelhető meg. A kórkép feltehetőleg, legalábbis részben, az éveken át ható húzó és szakító erőknek tudható be. A csigolyák közti porckorongok pusztulnak, ami a rések szűkülését és a gerincvelői gyökök összenyomódását vonja maga után. Szabálytalan csontkinövések (csőrök) indulhatnak ki a csigolyákból, az idegek további nyomását okozva. Ezek deréktáji fájdalomhoz és merevséghez vezetnek.
Csontritkulásban a csontok ásványi anyag tartalma csökken, emiatt a csontok könnyebben törnek el. A csigolyák különösen érzékenyek a csontritkulásra, gyakran ellapulnak, kompressziós törést szenvednek (hirtelen, súlyos háti fájdalmat okozhat), és nyomják a gerincvelői ideggyököket (aminek krónikus hátfájdalom lehet a következménye). A legtöbb csontritkulásos törés azonban a hát felső és középső területein alakul ki, és ezért a fájdalom rendszerint ide, és nem a deréktájra korlátozódik.
Porckorong-szakadás vagy -sérv is okozhat derékfájdalmat. A porckorong erősebb külső és lágy, zselészerű belső részből áll. A felső és alsó csigolya összenyomódásakor (pl. súly felemelésekor) a külső rész átszakadhat, és fájdalom jelentkezik. A porckorong tartalma a résen keresztül kipréselődhet, és előboltosulhat (porckorongsérv). Az elődomborodó rész nyomhatja, irritálhatja vagy károsíthatja is a közelében fekvő gyököt, s ezzel a fájdalmat tovább súlyosbítja. A kiszakadt vagy sérvként elődomborodó porckorong gyakran okoz ülőidegzsábát (isiászt).
Idősekben a spinális sztenózis (azaz a gerinc közepén végighúzódó, gerinccsatorna) a deréktáji fájdalom gyakori oka. Ez a kórkép a szűk gerinccsatornával született középkorúakban is jelentkezhet. Artrózis és Paget-kór okozhatja. A spinális sztenózis isiásszal és derékfájdalommal is járhat.
Szpondilitisz ankilopetikában a gerinc és a nagy ízületek gyulladása merevséghez és háttáji fájdalomhoz vezet. Ez a kórkép férfiakban gyakoribb, és túlnyomórészt 20-40 éves kor között kezdődik.
A deréktáji fájdalom néha kisugárzó fájdalom következménye, mely a szervezet más pontjáról ered, például a vesékből, a húgyhólyagból, a méhből vagy a prosztatából, de a beteg a fájdalmat a derekában érzi. A premenstruációs szindróma vagy a húgyhólyag fertőzése is járhat ilyen fájdalommal.
A deréktáji fájdalom kevésbé gyakori okai között szerepel az övsömör; az emlőből, tüdőből, prosztatából vagy veséből kiinduló rosszindulatú daganat, mely áttétet ad a gerincbe; a csontrák (mielóma multiplex); a fibromialgia; és születési rendellenességek például szkoliózis (oldalirányú gerincferdülés). A stressz is hozzájárulhat a deréktáji fájdalom kialakulásához, bár ennek mechanizmusa pontosan nem ismert. Nehéz fizikai munka, elhízás, dohányzás és az edzettség hiánya szintén elősegítheti a kórkép kifejlődését.
A fájdalom az októl függően jelentkezhet időnként, de tartós is lehet; felületes vagy mélyről induló; tompa és hasogató, lüktető vagy éles. Több típusa létezik.
A deréktáji fájdalom megelőzésének leghathatósabb eszköze a rendszeres testmozgás. A testmozgás két formája vezet kedvező eredményre: a szabadtéri és a speciális izomerősítő és -nyújtó gyakorlatok.
A szabadtéri sporttevékenységek, pl. az úszás, a gyaloglás fokozza az általános jó közérzetet, az elhízást csökkenti és növeli az erőnlétet is. A has-, far- és hátizmok külön erősítő és nyújtó gyakorlataival a gerinc stabilitása fejleszthető, és a gerincet párnaszerűen védő porckorongok, továbbá a csigolyákat rögzítő szalagok feszülése csökkenthető.
A medence-emelő és a hasizom gyakorlatokkal az izmok erősíthetők. Nyújtó gyakorlatokként az ülő helyzetben történő lábnyújtás, a térdfelhúzás, csípő- és combnyújtó gyakorlatok végezhetőek. Mivel ez utóbbiak egyesekben a háti fájdalmat fokozhatják, óvatosan végzendők. Általános szabályként elfogadható, hogy minden feladat, amely a fájdalmat kiváltja vagy azt fokozza, azonnal abbahagyandó. A gyakorlatokat addig jó végezni, amíg az izmok enyhén kifáradnak. Minden gyakorlat kivitelezése közben vegyünk levegőt. Súlyok emelésekor a derék sérülése derékmerevítő övvel megelőzhető. A hátfájásra panaszkodó betegek a gyakorlatok elkezdése előtt kérjék ki orvosuk tanácsát.
A testmozgással a csontsűrűség és a kívánatos testsúly is fenntartható. Sportolással így a deréktáji fájdalomhoz vezető két tényező - a csontritkulás és az elhízás - kockázata is csökkenthető.
Heveny deréktáji fájdalom során kerülni kell a gerincet megterhelő és fájdalmat okozó tevékenységeket: nehéz tárgyak emelését, hajlongást. A néhány napig tartó ágynyugalom csillapítja a fájdalmat, azonban a fájdalom elmúlását nem sietteti, így sokan az aktivitás további megtartását javasolják. Az ágynyugalom - ha egyáltalán szükséges - ne tartson 1-2 napnál tovább.
Kezelés Ulticare-al
Leírás:
A mágneses térnek kitűnő gyógyító, izomlazító és fájdalomcsökkentő hatása van.
Ajánlott programok: a fájdalmak megszűnéséig ajánljuk a P2 használatát, majd folytassa a P1-es programmal a kezelést. Megelőzésre használja a P1-es programot. P3-as program esetén az ajánlott frekvencia 10-25 Hz.
Ajánlott napi kezelésszám:
3-4-szer naponta
Meddig kezeljük magunkat az Ulticare-al?
Használjuk szükség szerint, majd megelőzésképpen 1-szer naponta