A szklerózis multiplexben a szem, az agy és a gerincvelő idegeiben a mielin és az alatt lévő idegrost egyes területeken károsodik vagy elpusztul.
A "szklerózis multiplex" kifejezés az idegrostok demielinizációja után kialakuló számos heges területre (szklerózisra) utal. Az Egyesült Államokban a betegség kb. 400.000 embert, többségükben fiatal felnőttet érint. Leggyakrabban 20 és 40 éves kor között kezdődik, és nőknél gyakoribb. A legtöbb betegben az aránylag jó időszakokat (remissziók) újabb tünetekkel járó fellángolások (relapszusok) követik. A betegség később lassú, fokozatos romlást mutat.
Okok
Bár a szklerózis multiplex oka ismeretlen, valószínű feltételezés, hogy vírus (lehet, hogy herpesz- vagy retrovírus) vagy egyéb ismeretlen antigén kivált egy, a szervezet saját szövetei ellen irányuló folyamatot (autoimmun reakció); mindez rendszerint az élet korai szakaszában történik. Az autoimmun reakció következményeként gyulladás, a mielin pusztulása, a mielinhüvely és az alatta fekvő ideg károsodása következik be.
A betegség kialakulásában az öröklődésnek is lehet szerepe. A betegek 5%-ának van beteg testvére, és 15%-ban a betegség a közeli rokonságban is előfordul. Bizonyos genetikai fehérje-markerek (humán leukocita antigén) jelenlétekor - melyek segítségével a szervezet el tudja különíteni a sajátot az idegentől - nagyobb eséllyel alakul ki szklerózis multiplex.
A betegség kialakulásában a környezetnek is szerepe van. A szklerózis multiplex kifejlődésének az esélye attól is függ, hogy az illető hol töltötte éltének első 15 évét. A mérsékelt égövben töltött időszak után a betegség minden 2000 emberből egyet érint, míg a trópusokon töltött gyermekkor után ez az arány 10.000-ből egy. A betegség az egyenlítő környékén felnőtt személyekben szinte soha nem fordul elő. Az az éghajlat, ahol a későbbi éveket töltjük el, nem befolyásolja a betegség kialakulásának a kockázatát.
Panaszok, tünetek
A beteg idegrostoktól függően a panaszok személyenként különbözőek, és egyazon betegben is időről-időre változnak. Amennyiben érzékeléssel kapcsolatos információkat szállító idegek károsodnak, érzészavarok (szenzoros tünetek) jelentkeznek. Az izmokat ellátó idegek demielinizációja esetén gyengeség, bénulások (motoros tünetek) lépnek fel. A panaszok gyakran kialakulnak, majd megszűnnek, és a test egy vagy különböző területeit érintik. A hullámzó tünettan oka a mielinhüvelyek károsodása, melyet regeneráció, majd újabb, súlyosabb károsodás követ.
A szklerózis multiplexes beteg állapotának roszszabbodása vagy javulása nem jósolható meg. A panaszoknak, ennek ellenére, többféle lefolyása van. A relapszáló-remittáló formában fellángolások és stabil tünetekkel jellemezhető (vagy relatíve tünetmentes) remissziók váltakoznak. Ez utóbbiak hónapokig-évekig is tarthatnak. A visszaesés bekövetkezhet magától, de kiválthatja fertőzés, például influenza is. Hasonlóképpen a kánikula, a forró fürdő vagy zuhany és a láz is kiválthat visszaesést, illetve súlyosbíthatja a tüneteket. Az elsődleges progresszív formában a betegség fokozatosan, egyenletesen romlik, minden remisszió nélkül, jóllehet a súlyosbodás időnként megáll, átmeneti stabil időszakok vannak. A másodlagos progresszív forma visszaesések és állapotjavulások váltakozásával kezdődik, melyet a betegség fokozatos rosszabbodása követ. A progresszív relapszáló formában a fokozatos állapot romlást hirtelen súlyosbodások szakítják meg. Ez utóbbi forma ritka. A betegek kb. 20%-ában csak egyetlen epizód jelentkezik, mely után a beteg állapota minimálisan vagy egyáltalán nem romlik. Nagyon ritkán a szklerózis multiplex gyorsan fejlődik ki, a tünetek kezdete után nem sokkal súlyos tünetek lépnek fel, és a beteg meghal.
A gyakori korai tünetek: zsibbadás, érzéskiesés, fájdalom, égő vagy viszkető érzés karokban, lábakban, törzsön vagy arcon, a láb vagy a kéz elgyengülése, elügyetlenedése. A beteg szokatlanul fáradtnak érezheti magát. Enyhe pszichés tünetek (pl. hangulatingadozások, indokolatlan könnyelműség, eufória, depresszió és apátia) jelentkezhetnek, melyhez emlékezetzavar, ítélőképesség csökkenése és figyelmetlenség is társulhatnak. Az agyban kialakuló demielinizációnak ezek a bizonytalan tünetei nemegyszer már a betegség diagnosztizálása előtt megjelennek.
Néhány betegben csak szemészeti tünetek alakulnak ki: részleges vakság és fájdalom az egyik szemen, homályos látás vagy a centrális látótér kiesése. A tüneteket a látóideg gyulladása okozza (optikus neuritisz). Szemmozgás zavar léphet fel, ami kettős látást okoz (internukleáris oftalmoplégia).
A gerincvelő hátsó részének érintettségekor a fej előrehajtásakor a beteg áramütésszerű vagy zsibbadó érzésről számol be, mely végigfut a háton, leszalad a lábakon, az egyik karon vagy az egyik testfélen (Lhermitte-jel). Ez az érzés rendszerint csak egy pillanatig tart és a nyak kiegyenesítésekor megszűnik. Gyakran az érzés mindaddig megmarad, amíg a beteg a fejét előrehajtva tartja.
A betegség előrehaladtával a mozdulatok bizonytalanná, ügyetlenné válnak. Az izmok bénulása és feszülése a járást zavarhatja, és sokszor teljes járásképtelenséghez vezet. A betegség részleges vagy teljes bénulást okozhat. A beszéd lelassul, artikulációja elvész és tétovává válik. A későbbi szakaszban demencia és kritikátlanság fejlődhet ki. A vizelésben és a székletürítésben szerepet játszó idegek érintettsége parancsoló vizelési ingerrel, vizelet-visszatartással, székrekedéssel, és esetenként, vizelet és széklet inkontinenciával járhat.
A visszaesések gyakoribbá válásával a betegek egyre inkább rokkanttá válnak. Mindazonáltal a betegek kb. 75%-ának sosem lesz szüksége tolókocsira, és 40%-uk a mindennapi tevékenységeit tovább is el tudja végezni. A legtöbb szklerózis multiplexes beteg életkilátása nem változik.
A változatos tünetek miatt előfordul, hogy a betegséget a korai szakaszában nem ismerik föl. A szklerózis multiplex gyanúja akkor merül fel, ha fiatal emberekben hirtelen homályos vagy kettős látás, különböző testrészeken mozgás és érzészavarok jelentkeznek. Hullámzó tünetek és a visszaesésekkel és javulásokkal tarkított lefolyás a diagnózis mellett szól.
A betegség gyanúja esetén az idegrendszer gondos vizsgálata szükséges. Látóideg gyulladáskor a látóidegfő szokatlanul halvány, amit a szemfenék (retina) oftalmoszkópos vizsgálatával lehet kimutatni.
A képalkotó vizsgálatok közül az MRI a legalkalmasabb a szklerózis multiplex kimutatására, amely alátámasztja a diagnózist. Rendszerint kimutatja a demielinizációs gócokat. A paramágneses kontrasztanyagos gadolíniumos MRI-vizsgálattal friss és aktív demielinizációdás elkülöníthető a régiektől.
A kiváltott válaszok vizsgálata is elvégezhető. Az érzőrendszerre ható (szenzoros) ingert, például villanó fényeket alkalmazva az agy bizonyos területei aktiválódnak. A vizsgálat során az agy elektromos reakcióit regisztrálják. A szklerózis multiplexes betegekben az agy reakciója az ingerekre lassult lehet, mivel a demielinizált rostok mentén az ingervezetés károsodott. Ezzel a vizsgálattal a látóideg enyhe bántalma is kimutatható.
Kezelés
Nincs olyan kezelés, amely mindenkinél egyaránt hatékony. Fizioterápiával a mozgáskoordináció, a járás és a mozgásképesség javítása mellett az izomfeszülés és a gyengeség is csökkenthető. A magas hőmérséklet - például a forró fürdő és zuhany - kerülésével a panaszok fellángolását lehet megelőzni.
A vizeletretencióval küszködő betegek megtanulhatják az önkatéterezést, a székrekedésben szenvedők székletlágyítók és hashajtók rendszeres szedésével kezelhetik problémájukat. Az elgyengült, súlyosan mozgásképtelen betegekben felfekvések alakulhatnak ki, ezért ezeknek a megelőzésére figyelmet kell fordítani az ápolás során.
Kezelés Ulticare-al
Leírás:
A pulzáló mágneses térrel való kezelés csökkenti a betegség következtében fellépő tüneteket. A pulzáló mágneses tér sejtszinten gyakorol hatást a központi idegrendszer valamint a gerincvelő sejtjeire. A betegek a kezelésnek köszönhetően jobban érzik magukat, jobban alszanak, javul a bioritmusuk. Az Ulticare-al való kezelés kitűnő kiegészítője a betegség orvosi gyógyításának, azzal párhuzamosan végezve.
Ajánlott programok:
Használjuk a P2 programot a fej és a gerincvelő területére. A legjobb ha a kezelést a Maxi applikátorral végezzük, ami egyszerre tudja kezelni az említett területeket. A P3 használata esetén a 15-25 Hz frekvencia javasolt.
Ajánlott napi kezelésszám:
2-3-szor naponta
Meddig kezeljük magunkat az Ulticare-al?
Ez a betegség hosszútávú kezelést igényel.
