Orin
Agyvérzésben az agyállomány a koponyán belüli vérzés miatt károsodik.A szélütés ezen típusának két formáját különítjük el: az intracerebrális és a szubarachnoideális (pókhálóhártya alatti) vérzést. Az intracerebrális vérzés az agyon belül (az agy állományában) helyezkedik el, míg szubarachnoideális vérzés során a vér a belső (lágy agyhártya) és középső (pókhálóhártya) agyhártya között van.
A koponyán belüli vérzés jelentkezhet epidurális és szubdurális vérömleny formájában is, ezek fejsérülést követően következnek be és számos tünettel járhatnak.
Az intracerebrális vérzés a szélütések 10%-áért felelős, azonban a halálhoz vezető szélütések között jóval nagyobb arányt mutat. A 60 évesnél idősebbek között a vérzésnek ez a formája gyakoribb, mint a szubarachnoideális vérzés. Okai közt szerepel többek között a magas vérnyomás idősebbekben az erek törékenysége, szakadékonysága. Vérzékenység és alvadásgátlók szedése mellett az agyvérzés okozta halálozás veszélye nagyobb.
A vérzés hirtelen következik be. A betegek mintegy felében súlyos fejfájás a bevezető panasz. Idegrendszeri tünetek lépnek fel, és azok folyamatos rosszabbodást mutatnak. Felléphet gyengeség, bénulás, érzéskiesés, beszédképtelenség, látásvesztés és zavartság is. A vérömleny növekedésével a panaszok romlanak. Hányinger, hányás, görcsrohamok és eszméletvesztés gyakori és másodperceken-perceken belül kifejlődhet.
A tünetek és a fizikális vizsgálat sok esetben lehetővé teszi a diagnózis felállítását. Mindazonáltal szélütés gyanújakor a
Lumbálpunkciót rendszerint nem végeznek. Ez a vizsgálat magas koponyaűri nyomás esetén, így agyvérzésben is az agy beékelődéséhez vezethet, ami életveszélyes állapotot jelent.
Az agyvérzés kezelése eltér az isémia kezeléséről. Nem adnak alvadásgátlót, trombolitikus szert, sem vérlemezke-aggregáció ellenes szereket (pl. aszpirint). A műtét életmentő lehet. A sebészi beavatkozás célja a vér (hematóma) eltávolítása, és ezáltal a fokozott nyomás csökkentése.
Az agyvérzés veszélyesebb az isémiánál. Rendszerint nagy területet érint és katasztrofális következményekkel jár, különösen a krónikus magas vérnyomásban szenvedő betegekben. Nagy agyi vérzést követően a betegeknek több mint a fele néhány napon belül meghal. A túlélők a vérömleny felszívódásával párhuzamosan rendszerint visszanyerik eszméletüket és néhány agyi funkció is visszatér. Még műtétet követően is sok esetben neurológiai maradványtünetek, például féloldali gyengeség, bénulás, érzéskiesés vagy a beszédzavarok állnak fenn (afázia). Kis agyvérzéseken átesett betegek feltűnően javulhatnak.
Az ok rendszerint valamelyik agyi artéria aneurizmájának vagy egy, az agyon belül vagy akörül lefutó artérián vagy vénán található érgomolyagnak (arteriovenózus malformáció) a megrepedése. Az aneurizma megrepedését az artériás nyomás válthatja ki, ennek a következménye a vérzés, szélütés. Az arteriovenózus malformáció születéstől jelen lehet, de többnyire csak panaszok esetén kerül felismerésre. Rendszerint serdülőkorban, fiatal felnőtt korban vezet vérzéshez, hirtelen összeesés, szélütés következik be, a beteg meghalhat.
Érkárosodást és repedést ritkán ateroszklerózis vagy bakteriális fertőzés okoz. Az erek megrepedése bármely életkorban előfordulhat, azonban 25 és 50 év között a leggyakoribb. A szubarachnoideális vérzés lehet fejsérülés következménye is. Ez az egyetlen szélütésforma, amely nőkben gyakoribb.
A szubarachnoideális vérzést okozó aneurizmák a megrepedésük előtt többnyire nem okoznak panaszokat. Néha azonban előfordul, hogy az értágulat valamelyik ideget nyomja, vagy a megrepedést megelőzően kis mennyiségű vér szivárog belőle. Ezek a figyelmeztető jelek: fejfájás, arcfájdalom, kettőslátás vagy egyéb látászavar. Efféle figyelmeztető tünetek a megrepedés előtt percekkel, de akár hetekkel is felléphetnek. Célszerű a tünetekről azonnal tájékoztatni a kezelőorvost, mivel megfelelő kivizsgálás esetén megelőzhető a masszív vérzés.
Az aneurizma megrepedése rendszerint hirtelen következik be, súlyos fejfájással jár, melyet gyakran rövid ideig tartó eszméletvesztés követ. Néhányan kómában maradnak, de a legtöbben magukhoz térve zavartnak és álmosnak érzik magukat. Az agyvízben lévő vér irritálja az agyhártyákat, aminek fejfájás, hányás, szédülés a következménye. A pulzusszám és a légzésszám gyakori ingadozásai nem ritkák, és néha görcsrohamok is fellépnek. Az aluszékonyság és a zavartság órákon vagy akár perceken belül újra visszatérhet. A betegek 25%-ánál ideggyógyászati tünetek, rendszerint féloldali bénulás is megfigyelhető.
A szubarachnoideális vérzés CT-vel rendszerint diagnosztizálható, ezzel a módszerrel a vérzés helye is sokszor meghatározható. Szükség esetén lumbálpunkcióval az agyvízbe jutó vér kimutatható. Az agyi angiográfiát 
rendszerint 72 órán belül elvégzik. Ezzel a módszerrel a diagnózis megerősítésén kívül a vérző aneurizma vagy az arteriovenózus malformáció helye pontosan megadható, és így sor kerülhet a műtétre.
A szubarachnoideális vérzés gyanúja esetén a beteget azonnal kórházba kell szállítani, mindennemű megerőltetés kerülendő.
Kezelés Ulticare-al
Leírás:
Az 1.-es területet kezeljük, a gerincoszlop környékét és minden végtagot is, ahol a mozgás problémát okoz. A gyógyulási folyamat kitartó és türelmes valamint hosszabbtávú kezelést igényel. Az eredmény egyénenként változó, de a legtöbb beteg esetében kitünő eredményt hoz a kezelés. Ajánlott a kezeléseket minél hamarabb elkezdeni az agyvérzés után.
Ajánlott programok:
Használja a P2 illetve a P3-as programot. Ajánlott frekvencia 12-25 Hz.
Ajánlott napi kezelésszám:
2-3-szor naponta
Meddig kezeljük magunkat az Ulticare-al?
Ez az állapot hosszútávú kezelést igényel.