A Parkinson-kór
A Parkinson-kór lassan előrehaladó degeneratív idegrendszeri betegség, melyet az izmok nyugalmi helyzetében jelentkező remegés (nyugalmi tremor), az akaratlagos mozgások meglassulása és izommerevség (rigor) jellemeznek.
A Parkinson-kór a 40 év fölött minden 250 emberből egyet, a 65 év fölötti korosztályból pedig minden 100 emberből egyet érint. Rendszerint 50 és 79 éves kor között kezdődik, és fehérek között kétszer olyan gyakori, mint feketék körében.
Okok:
A Parkinson-kórban megfigyelhető idegsejt degeneráció oka ismeretlen. Genetikai tényezők valószínűleg nem játszanak szerepet, bár a kórkép egyes családokban halmozottan fordul elő.
A Parkinson-szindrómá ban (parkinzonizmusban)a Parkinson-kór részben vagy teljesen kialakuló tüneteinek hátterében számos más betegséget találhatunk. Felléphet az influenzaszerű fertőzést követő, vírusos agyvelőgyulladás szövődményeként. Parkinson-szindróma jöhet létre akkor, ha egyéb degeneratív betegségek, gyógyszerek vagy toxikus anyagok blokkolják a dopamin és egyéb neurotranszmitterek működését. Például az üldözési mánia és skizofrénia kezelésében használt antipszichotikus gyógyszerek a dopaminhatást gátolják. Az MPTP nevű anyag használata fiatalokban hirtelen kialakuló, súlyos, maradandó parkinzonizmust okozhat (ezt a szert illegális kábítószer fogyasztók fejlesztették ki, amikor egy meperidin nevű ópiátot próbáltak előállítani). További okok lehetnek az agy strukturális károsodásai (daganatok, szélütés) és fejsérülések, különösen a bokszoláskor fellépő ismétlődő traumák.
A kortikobazális ganglion degeneráció a parkinzonizmus ritka oka. Ezt a kórképet az agykéreg és a bazális ganglionok degenerációja okozza. A Parkinson-szindróma más formáitól az agykéreg károsodására jellemző tünetek különítik el. Ilyen a beszédzavar (afázia), az egyszerű begyakorolt feladatok kivitelezésének képtelensége (apraxia), és a tárgyak felismerésének, használatuknak és alklamazásuknak a zavara (agnózia). A tünetek rendszerint 60 éves kor után kezdődnek, mintegy 5 év után ágyhoz kötik a beteget, és átlagosan 10 év után vezetnek halálhoz.
Panaszok, tünetek
A Parkinson-kór rendszerint alattomosan kezdődik, és fokozatosan súlyosbodik. Sok esetben ritmikus remegés jelentkezik a nyugalomban lévő kézen. A remegés célra irányuló mozgás alatt csökken, és alvás során teljesen megszűnik. Érzelmi feszültség és fáradtság a remegést fokozhatja. Végül a tremor átterjed a másik kézre, a karokra és a lábakra. Érintheti az állkapcsot, a nyelvet, a homlokot és a szemhéjakat is. A kórkép előrehaladásával a remegés egyre kevésbé szembeszökő. A parkinzonbetegek egy harmadában nem a remegés az első tünet és néhány betegben egyáltalán nem alakul ki tremor. További korai jelek lehetnek a csökkent szagérzékelés, a mozgások meglassulása, mozgásszegénység (hipokinezis) a járásmódban, arcmimika szegénysége, amelyhez ritka pislogás társul.
A szaglászavar részben annak tudható be, hogy ezek a betegek képtelenek a szagláshoz szándékosan mélyebb levegőt venni. (Az agy szaglásért felelős területében elhelyezkedő idegsejtjeinek a degenerációja is szerepet játszhat.) Habár a szaglászavar jelentéktelen problémának tűnik, az étvágy csökkentésével hozzájárulhat a beteg alultápláltságához.
Az izmok merevvé, ezáltal a mozgások nehézkessé válnak. A könyök behajlítása és kinyújtása a vizsgáló számára merev, fogaskerékszerűen akadozó mozgás benyomását kelti (rigor). A mozgások meglassulnak, és a mozgásmegindítás nehezített, a mozgékonyság csökken. Ez utóbbi a merevséggel párosulva izomfájdalmakhoz, kimerültséghez vezethet. A kezek kis izmainak gyakori érintettsége miatt a mindennapi tevékenységek, egy ing begombolása, a cipő bekötése egyre több gondot okoz. A legtöbb Parkinson-kórban szenvedő betegnek szálkás, remegős, apró betűs kézírása van (mikrográfia).
A járás, különösen az első lépés megtétele megnehezül. Amennyiben a beteg nekiindul, lépései rövidek, csoszogóak, és a járás során a karok lengő mozgása elmarad. A járás közben egyesek csak nehezen tudnak megállni vagy fordulni. Előrehaladt betegségben a beteg hirtelen megáll, miközben úgy érzi, hogy a lábait a földhöz ragasztották. Mások öntudatlanul meggyorsítják lépteiket, mely rövid botladozó futásba megy át, ahogy megpróbálják az elesést elkerülni. A törzs előrehajlik, és az egyensúly fenntartása nehézségekbe ütközik, a beteg gyakran elesik. A mozgások lassúsága miatt a beteg gyakran nem képes gyorsan maga elé tenni a kezét, hogy felfogja az esést.
Az arc kifejező képessége beszűkül, mivel a mimikáért felelős izmok is merevek. Ez a kifejezéstelenség esetenként összetéveszthető depresszióval, és azzal a veszéllyel jár, hogy a meglévő depressziót nem veszik észre. (A depresszió gyakori a Parkinson-kóros betegek közt.) Az arc üres tekintetű, merev, a száj nyitva marad, és a pislogás ritkul. Az arc és a torok izmainak a merevsége megnehezíti a nyelést, a betegeknek gyakran folyik a nyála, és a fuldoklás sem ritka. Alultápláltság és kiszáradás lehet ennek következménye. A betegek gyakran halkan, monoton hangon beszélnek, és az artikuláció is megnehezül, dadoghatnak is.
Életmódot érintő intézkedések: A betegeknek a mozgékonyságuk megőrzése érdekében minél több hétköznapi tevékenységet, és rendszeres tornagyakorlatokat kell végezniük. Gyógytorna és foglalkozásterápia szolgálhatja az izomtónus fenntartását vagy normalizálását, a mozgások beszűkülése ellen hathat és nem egyszer megtanítja a beteget arra, hogyan tud alkalmazkodni a betegségéhez. Segédeszközök, például kerekes járókeret használatával a mozgásképesség megmaradhat.
Gyógyszerek: A Parkinson-kórt nem lehet gyógyszerrel meggyógyítani, sem a betegség előrehaladását megállítani.
Kezelés Ulticare-al:
Leírás:
A Parkinson-kór az egész központi idegrendszer degeneratív megbetegedése. A mágnesterápiás kezelések ugyanúgy mint más központi idegrendszeri megbetegedéseknél, sejt szinten hatnak, és enyhíti a betegség lefolyását. Használjuk ki a kezelés értágító hatását. (keringésjavító hatás)
Ajánlott programok:
Használjuk a P1-es programot hosszútávon az egész betegség alatt, a fej és a hátgerinc területére.
Ajánlott napi kezelésszám:
2-3-szor naponta
Meddig kezeljük magunkat az Ulticare-al?
Hosszútávon ismételve a kezeléseket, időszakonként rövid szünetek beiktatva.