
Az Alzheimer-kórt először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben. A betegség a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, demenciával, majd gyors biológiai leépüléssel jár.
Manapság a 65 év felettiek öt százalékát, a 80 év felettiek 20 százalékát érinti; Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór kiváltó oka ismeretlen. Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tettek, minthogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél gyakoribb.Még bizonyos étkezési szokásokat is »gyanúba kevertek«, a betegek ugyanis kielégítő
kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak. Előfordul családi halmozódás, ilyenkor egyes prekurzor fehérjék
génmutációja igazolható.
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer olyan progresszív mentális hanyatlással járó betegségformája, amelyet
kórszövettanilag kóros fajta amyloidot tartalmazó intercelluláris plakkok és az idegsejtnyúlványok sajátos összecsapzódása, együttes előfordulása jellemez. A betegség létrejöttének pontos oka azonban még ma sem ismert, de több tényező szerepét feltételezhetjük:
Környezeti ártalom
Tünetei
A pszichopatológiai és neurológiai elemi kórtünetek két típusát különíthetjük el, a kognitiv és nem-kognitiv tüneteket.
Kognitív kórtünetek
Emlékezetzavar
Végrehajtó működések zavara (cselekvés előretervezése, döntéshozatal, megosztott figyelem, fluencia)
Apraxia (begyakorolt mozgások elvégzésére irányuló képesség elvesztése)
Agnózia (érzékelt tárgyak vagy lények fel nem ismerése)
Nem-kognitiv tünetek
Affektiv zavarok (szorongás, félelemérzés, depresszió)
Téveszmék
Indíték és késztetés zavara (nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés)
Személyiség megváltozása
Egyéb neurológiai tünetek (járászavar, vegetatív zavarok)
Klinikai típusok
Életkor szerinti csoportosítás alapján beszélhetünk Praesenilis típusról, mely 65 éves kor előtt, és Senilis típusról mely 65 éves kor után jelentkezik. Állapot súlyossága alapján 3 csoportra osztható.
Enyhe szakaszban: a feledékenység áll az előtérben, de apróbb zavarok a mindennapi életben is megjelennek
Közepes szakaszban: A mindennapi életvitel, különösen az önellátás (étkezés, pénzügyek) már rendszeres kontrollt igényel. Az otthoni betegellátás ekkor már külső segítségre van szükség, de sajnos ekkor már nem ritkák a pszichotikus tünetek is (hallucinációk, téveszmék)
Súlyos szakaszban: a kognitív hanyatlás igen nagy, az önellátás szinte lehetetlen, ezért a beteg folyamatos gondozásra és felügyeletre szorul.
KEZELÉS: ULTICARE-AL
LEÍRÁS:
A pulzusos mágneses tér hatásának köszönhetően nagyon ajánlott kiegészítő fizikoterápiás kezelés a központi idegrendszer degeneratív megbetegedéseinél.
Javul az izom tónus, és javítja gerincvelő vérellátottságát. Aplikálni a fej és gerincvelő területét kell.
Ajánlott programok:
Ajánlott kezelés P1.-es program. A P3.-as programnál az ajánlott frekvenciák 15-25 Hz.-ig.
Ajánlott napi kezelésszám:
2-3-szor naponta.
Meddig kezeljük magunkat az Ulticare-al?
Egész életünkben.