Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kórt először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben. A betegség a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, demenciával, majd gyors biológiai leépüléssel jár.

Manapság a 65 év felettiek öt százalékát, a 80 év felettiek 20 százalékát érinti; Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór kiváltó oka ismeretlen. Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tettek, minthogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél gyakoribb.Még bizonyos étkezési szokásokat is »gyanúba kevertek«, a betegek ugyanis kielégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak. Előfordul családi halmozódás, ilyenkor egyes prekurzor fehérjék génmutációja igazolható.

Az Alzheimer-kór a Parkinson-kórhoz hasonlóan krónikus degeneratív betegség. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a homloklebenyben, valamint a hippokampuszban a sorvadást, az idegsejtdegenerációt és az amyloid felszaporodását igazolták. A diagnózishoz speciális laboratóriumi, neuroradiológiai (CT, PET, SPECT) és eljárásokat használnak. Ez a betegség csak tünetileg kezelhető. Többek között idegrendszerre ható szerekkel, antioxidánsokkal, gyulladáscsökkentőkkel, hormonális készítményekkel próbálkoznak.

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer olyan progresszív mentális hanyatlással járó betegségformája, amelyet kórszövettanilag kóros fajta amyloidot tartalmazó intercelluláris plakkok és az idegsejtnyúlványok sajátos összecsapzódása, együttes előfordulása jellemez. A betegség létrejöttének pontos oka azonban még ma sem ismert, de több tényező szerepét feltételezhetjük:

Genetikai adottság

Vírus

Környezeti ártalom

Tünetei

A pszichopatológiai és neurológiai elemi kórtünetek két típusát különíthetjük el, a kognitiv és nem-kognitiv tüneteket.

Kognitív kórtünetek

Emlékezetzavar

Végrehajtó működések zavara (cselekvés előretervezése, döntéshozatal, megosztott figyelem, fluencia)

Afázia (beszédzavar)

Apraxia (begyakorolt mozgások elvégzésére irányuló képesség elvesztése)

Agnózia (érzékelt tárgyak vagy lények fel nem ismerése)

Nem-kognitiv tünetek

Affektiv zavarok (szorongás, félelemérzés, depresszió)

Hallucinációk

Téveszmék

Indíték és késztetés zavara (nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés)

Agresszivitás

Személyiség megváltozása
Egyéb neurológiai tünetek (járászavar, vegetatív zavarok)

Klinikai típusok

Életkor szerinti csoportosítás alapján beszélhetünk Praesenilis típusról, mely 65 éves kor előtt, és Senilis típusról mely 65 éves kor után jelentkezik. Állapot súlyossága alapján 3 csoportra osztható.

Enyhe szakaszban: a feledékenység áll az előtérben, de apróbb zavarok a mindennapi életben is megjelennek

Közepes szakaszban: A mindennapi életvitel, különösen az önellátás (étkezés, pénzügyek) már rendszeres kontrollt igényel. Az otthoni betegellátás ekkor már külső segítségre van szükség, de sajnos ekkor már nem ritkák a pszichotikus tünetek is (hallucinációk, téveszmék)
Súlyos szakaszban: a kognitív hanyatlás igen nagy, az önellátás szinte lehetetlen, ezért a beteg folyamatos gondozásra és felügyeletre szorul.

KEZELÉS: ULTICARE-AL

LEÍRÁS:

A pulzusos mágneses tér hatásának köszönhetően nagyon ajánlott kiegészítő fizikoterápiás kezelés a központi idegrendszer degeneratív megbetegedéseinél.

Javul az izom tónus, és javítja gerincvelő vérellátottságát. Aplikálni a fej és gerincvelő területét kell.

Ajánlott programok:

Ajánlott kezelés P1.-es program. A P3.-as programnál az ajánlott frekvenciák 15-25 Hz.-ig.

Ajánlott napi kezelésszám:

2-3-szor naponta.

Meddig kezeljük magunkat az Ulticare-al?

Egész életünkben.

Ingyen kipróbálhatja! Szeretne többet megtudni?

Orin

Alzheimer-kór

Tünetei

Kognitív kórtünetek

Nem-kognitiv tünetek

Klinikai típusok